„Vagyok pedig kormány embere a szónak azon értelmében, hogy kárhoztatok minden működést, minden elvet, melyek törvényes és hathatós kormányzást lehetetlenítenek.” gróf Dessewffy Aurél
VSZ: Szolomayer Balázs | 2010. december 4.  | 19:16
Moszkva tér - én nem így szeretlek
Vitacikk a Moszkva tér átalakításáról. Sarkos, egyértelmű, ingerekben gazdag.
Heves vita bontakozott ki a minap a Moszkva tér rendbetételével kapcsolatban. A "verbális maszturbáció" azonban nem azon ment, hogy most akkor először napalmozzuk le a placcot és utána menjünk rá C4-gyel, avagy fordítva, ha ezzel pedig megvagyunk, akkor hozzunk létre valóban élhető közösségi teret és nevezzük is át. Hanem arról, hogy jó-e így a Moszkva tér, ahogy van.

Számunkra megdöbbentő, de tényleg van olyan vélemény, hogy a tér jelenlegi állapotában megfelel - bizonyára nekik ez a "Nyugati-felüljáró" a normális. Nekünk azonban, épp annyira nem tetszik, mint az MSZP. A Moszkva tér, amelyen naponta 400 ezer ember halad keresztül, 6 villamos- és egy metróvonallal rendelkezik és 22 busz áll itt meg - az elővárosi Volan járatokat nem említve -, manapság már nem felel meg a kor kihívásainak. Hiányoznak a térről a zöldfelületek, az akadálymentesítés, a talaj szennyezett. Rossz a közvilágítás, a fonódó villamos projekt csak részlegesen valósult meg, a buszközlekedés szintén átgondolatlan. Közbiztonság egyáltalán nem létezik, a téren konstans módon jelen vannak az anarchista punkok, reggelente pedig az emberpiac. Nem tud az ember úgy várakozni 5 percnél tovább, hogy ne kapná meg a kérdést: "Bocsi, zavarhatlak egy kicsit...?" Ezt az áldatlan állapotot tovább fokozza, hogy bokáig lehet gázolni a galambszarban, és ha nem gyakorlott játékosról van szó - aki ismeri a felsővezeték-rendszert - akkor a város effajta bája a nyakába is szakadhat. A "gombák" látványától és a BKV épületétől a kommunizmus hűvös lehelete érződik tarkónkon. Ez a sztálinbarokk vasbeton monstrumot maximum azok érezhetik magukénak, akik előszeretettel piázgatnak a Moszkva bisztróban - egy szinttel magasabban a térnél - onnan tényleg rendkívül trendi romkocsmának tűnhet az egész fertő, ami odalenn van.

Persze mi - "újstrabagpróféták és trigránisták" - sem szeretnénk, ha a Szigony-projekt-féle elhibázott koncepcióhoz hasonló jönne létre Buda szívében. Ugyanakkor érthetetlen számunkra, hogy azok hivatkoznak erre, akik a legnagyobb Gödör-fanok, holott az sem áll távol a műmárvány-falansztertől. Mi egy olyan élhető és szerethető közösségi teret szeretnénk, ahol meg van oldva a közösségi közlekedés, van közbiztonság, és a barátságos zöld környezetben a tér épp olyan eleven marad, mint most. Azonban az írmagját is ki szeretnénk irtani a Szabadság tér-Szabadság-szobros "hangulatnak". Kiváltképp a Budai Vár tövében. A közterület ugyanis nem kommunista-romkocsma!
(A jobbklikken a hozzászóláshoz regisztráció szükséges.)
butapesti | 2010. december 5.  | 23:45
# 1

Ötven éve minden nap átmegyek a Moszkva téren. Nos a háború előtti változat, az egykori Széll Kálmán tér diszletei a hatvanas évek végéig itt voltak, a metro-szörny később épült. A tér akkor sem volt szép.

Szerintem a legtehetségesebb építészek sem képesek ebből az egykori agyagbánya-téglagyár gödörből normális helyet varázsolni. A tér mindig ronda volt, mindig ronda lesz. Ezen a téren csak áthaladni érdemes, utazáshoz átszállni. A közösségi tér, meg egyéb dumát hagyjuk, itt sohasem volt érdemes áldogálni, beszélgetni. Anno diák korunkban sem itt jöttünk össze. Ide randit életemben soha erre a térre nem szerveztem, ez a hely a normális emberek számára "kellemes" vagy "élhető" nem lesz.

Szóval egyetlen kérdést tudok csak feltenni a Moszkva térrel kapcsolatban: Miért nincsen itt a jelenleginél láthatóbb, erősebb, állandóbb rendőri jelenlét?

Az alkotmányozás kezd igazán mulattatóvá válni.
A szalonképes konzervatív tudja, hogy a liberalizmus és más baloldaliságok olyanok, mint az iszlám: betérni lehet, kitérni azonban nem, azért halál jár.
What we now call “civil resistance" often takes the form of mass rallies and demonstrations, as in Prague in 1989 and Tehran in 2009. People also engage in strikes, boycotts, fasts, and refusals to obey the law.
Alain de Benoist's 1985 book length essay, The Problem of Democracy is now available from the Arktos publishing house. Outside of specialist circles, and certainly within English speaking countries, Alain de Benoist may not be particularly well known.
Reagan accomplished an historical remoralization — not in the sense of renewing morality, but in restoring morale.
Discussion of the political impact of social media has focused on the power of mass protests to topple governments. In fact, social media's real potential lies in supporting civil society and the public sphere - which will produce change over years and decades, not weeks or months.